BOLG
„Bolgok, akik programoznak, mert teremtenek valamit,
ami egyszercsak életre kel és működik.”
Mt 5,1-10
← előző: "Most van a NEK, most kell ezt csinálni!" |
következő: hierarchikus menü és ontológia →
magyar választási rendszer, kétharmad, 2018 – 2018. április 15.
1. Az egyéni szavazatok összesítése pártok szerint
Mindig csak a listás szavazatok összesítését szokás nézni,
ezt látjuk a hírekben mindenütt.
Most összeadtam az egyéni szavazatokat,
és megnéztem milyen pártpreferencia látszik így.
Megvalósítás: automatikusan letöltöttem a szükséges adatokat
a valasztas.hu-ról,
és összeszámolgattam.
(minden adat a valasztas.hu 2018. április 9. 11 órai állapota szerint szerepel)
A listás adatok:
| FIDESZ-KDNP | 2574900 | 48,98% |
| JOBBIK | 1029086 | 19,57% |
| MSZP-PÁRBESZÉD | 652008 | 12,40% |
| LMP | 365890 | 6,96% |
| DK | 294645 | 5,60% |
| MOMENTUM | 150065 | 2,85% |
| MKKP | 89348 | 1,70% |
| EGYÜTT | 33824 | 0,64% |
| össz (csak pártok) | 5257415 | |
Az általam összesített egyéni képviselőkre leadott szavazatok pártok szerint:
(pártsorrend a fenti szerint!)
| FIDESZ-KDNP | 2532989 | 48,52% |
| JOBBIK | 1192996 | 22,85% |
| MSZP-PÁRBESZÉD | 589537 | 11,29% |
| LMP | 288569 | 5,53% |
| DK | 329019 | 6,30% |
| MOMENTUM | 66751 | 1,28% |
| MKKP | 36934 | 0,71% |
| EGYÜTT | 55738 | 1,07% |
| össz | 5220770 | |
Az alábbi táblázat az eltéréseket mutatja:
ennyivel több(+) illetve kevesebb(-)
az egyéni összesített szavazat mint a listás szavazat.
| db | % párton belül | % össz |
| FIDESZ-KDNP | -41911 | -1,63% | -0,80% |
| JOBBIK | 163910 | 15,93% | 3,14% |
| MSZP-PÁRBESZÉD | -62471 | -9,58% | -1,20% |
| LMP | -77321 | -21,13% | -1,48% |
| DK | 34374 | 11,67% | 0,66% |
| MOMENTUM | -83314 | -55,52% | -1,60% |
| MKKP | -52414 | -58,66% | -1,00% |
| EGYÜTT | 21914 | 64,79% | 0,42% |
Darabszámra és százalékosan is elég jelentős
eltérések mutatkoznak.
Az a 41000 ember aki listán FIDESZ-re szavazott és egyéniben nem, az vajon egyéniben kire? LMP? JOBBIK? "esélyes ellenzéki"?
Az a 164000 (!) ember (3,1%), aki egyéniben JOBBIK-ot választotta, de listán nem, az kit választhatott listán???
A többi párt szavazatait magyarázhatja a kormányváltást célzó "taktikai szavazás",
miszerint egyéniben ajánlott mindig az esélyes ellenzéki jelöltre szavazni, listán pedig a kedvenc pártunkra.
A DK és az EGYÜTT esetében így több szavazat jött egyénire, mert esélyes (sőt végül nyertes) egyéni jelölteket tudtak állítani,
a többi párt esetében pedig több szavazat jött a listára, merthogy egyéniben másik párthoz tartozó esélyes ellenzékire szavazhattak.
Ez a fajta tudatosság úgy tűnik, hogy a párt méretével fordítottan arányos. :)
Megjegyzés: az EGYÜTT egyéni összesítésben elérte az 1%-ot.
2. A töredékszavazatok kiszámításának ellenőrzése
A magyar választási rendszerben az a szabály, hogy az egyéni választókerületekből a nyertes jelölt nyeréséhez szükséges szavazatokon kívüli összes szavazat
ún. töredékszavazatként átkerül a listára, azaz egy az egyben hozzáadódik a listás szavazati számhoz.
(Korábban azt hittem, hogy az egyéniből listára átkerülő szavazatok csak mondjuk felet érnek, ezért hívják töredékszavazatnak, de ez tévedés, ezek a szavazatok egyet érnek, azaz teljes értékű szavazatként hozzáadódnak a listás szavazatokhoz.)
Erről van szó:
-
a nem nyertes egyéni jelöltekre leadott összes (egyéni) szavazat hozzáadódik a jelöltet indító párt listás szavazataihoz
– ez az ún. "veszteskompenzáció";
-
a nyertes egyéni jelöltre leadott azon szavazatok is hozzáadódnak a nyertes jelöltet indító párt listás szavazataihoz,
amelyek "nem voltak szükségesek a nyeréshez", azaz melyek a választókerületben második helyezést elért jelölt szavazatai plusz 1 fölött vannak
– ez az ún. "győzteskompenzáció".
Példa: ha a MACSKA párti Tom 21000 szavazattal nyer, és az EGÉR párti Jerry a második 18500 szavazattal,
akkor persze Jerry révén 18500 szavazat adódik hozzá az EGÉR párt listájához,
ugyanakkor Tom révén hozzáadódik 21000 - (18500 + 1) = 2499 szavazat a MACSKA párt listájához is.
A gondolat az mögötte, hogy Tomnak elég volt 18501 szavazat a nyeréshez, a maradék "ne vesszen el".
A töredékszavazatok számát az egyéni szavazatok alapján választókerületenként automatikusan kiszámoltam,
és azt a megnyugtató eredményt kaptam, hogy a számok pontosan egyeznek a valasztas.hu-n található értékekkel.
A valasztas.hu a számokat (persze) csak a parlamentbe jutott pártokra közli, íme a 8 nagy párt töredékszavazatainak száma:
| FIDESZ-KDNP | 1208360 |
| JOBBIK | 1175081 |
| MSZP-PÁRBESZÉD | 429978 |
| DK | 274850 |
| LMP | 270275 |
| MOMENTUM | 66751 |
| MKKP | 36934 |
| EGYÜTT | 35863 |
| össz | 3606699 |
3. A szavazatok értéke, kérdések
3.1. Az egyéni szavazatok értéke
Mennyi szavazat használódott fel konkrétan az egyéni jelöltek meghatározására vs. mennyi ment tovább töredékként?
5220770 - 3606699 = 1614071 szavazat döntött a 106 egyéni helyről. Ez az egyéni szavazatoknak mindössze 30,9%-a.
Elveszett az 5%-os küszöb miatt 248155 szavazat (4,8%),
továbbment töredékként 3358544 szavazat (64,3%) az 5 db 5% fölötti pártnak.
106 egyéni képviselői mandátum sorsa dőlt el.
Mondhatjuk: egy mandátum meghatározására itt 1614071/106 =
15227 szavazat kellett.
3.2. A listás szavazatok értéke
A listás szavazatok összesítése.
Eredetileg listás szavazatok: 5257415 db.
Ebből elveszett az 5%-os küszöb miatt: 340886 szavazat (6,5%),
maradt (az 5 db 5% fölötti pártra): 4916529 szavazat.
Ehhez hozzájön töredékszavazatból 3358544 szavazat,
azaz a listás szavazatok végső összesített száma: 8275073 db.
Ez a szavazatmennyiség dönt a 92 listás helyről.
Mondhatjuk: egy mandátum meghatározására itt 8275073/92 =
89946 szavazat kellett.
Ez az egyéni jelöltekhez szükséges szavazati szám
hatszorosa!
(Többek között a töredékszavazatok miatt a listás szavazat értéke csökken.)
Kérdés: nem túlzás kissé az az arány,
hogy az egyéni szavazat hatszor annyit ér mint a listás?
3.3. Sok elveszett szavazat
Összességében elveszett: 248155 + 340886
= 589041 db szavazat,
ez az összes szavazat 589041 / (5257415+5220770)
= 5,6%-a.
Azaz minden 18. szavazatnak semmilyen hatása sincs
a választási eredményre. Nem nagyon sok ez?
A jelenség fő oka az 5%-os küszöb.
Kérdés: kell nekünk az 5%-os küszöb? Nem lenne igazságosabb a választási rendszer nélküle?
3.4. Hány plusz FIDESZ-es képviselő lett pusztán a győztes fideszes választókerületekből a listára átkerült győzteskompenzációs töredékszavazatokból?
918933 (!) töredékszavazat került át a FIDESZ listájára
FIDESZ által nyert egyéni választókerületből,
jópár helyről akár 15-20000 szavazat is.
Ez a FIDESZ töredékszavazatainak 918933/1208360 = 76%-a.
Ez (kb.) 918933/89946 = 10 plusz
FIDESZ-es mandátumot eredményezett!
Kérdés: igazságos (vagy legalább hasznos) dolog a győztesek kompenzációja?
3.5. Milyen lenne a parlament az össz (egyéni+listás) szavazatok megoszlása alapján?
Csak a 8 nagy párttal számolok.
| | | mandátumok | | | | | | |
| össz szavazat | össz alapján | tényleges | eltérés | | | | |
| FIDESZ-KDNP | 5107889 | 49,43% | 98 | 134 | 36 | | | | |
| JOBBIK | 2222082 | 21,50% | 43 | 25 | -18 | | | | |
| MSZP-PÁRBESZÉD | 1241545 | 12,01% | 24 | 20 | -4 | | | | |
| LMP | 654459 | 6,33% | 13 | 8 | -5 | | | | |
| DK | 623664 | 6,03% | 12 | 9 | -3 | | | | |
| MOMENTUM | 216816 | 2,10% | 4 | 0 | -4 | | | | |
| MKKP | 126282 | 1,22% | 2 | 0 | -2 | | | | |
| EGYÜTT | 89562 | 0,87% | 2 | 1 | -1 | | | | |
| Független | 51971 | 0,50% | 1 | 1 | 0 | | | | |
A "mandátumok össz alapján" oszlop eredményei lényegében azt mutatják, milyen lenne a parlament összetétele, ha kizárólag listás választás lenne Magyarországon.
Azt látjuk, hogy a mostani rendszer nagyon nagy fontosságot tulajdonít az egyéni körzeteknek.
És mivel alapvetően pártszimpátia alapján választunk
az egyéni körzetekben (és nem mondjuk képviselői alkalmasság alapján...),
ezért a magyar választási rendszer
a nagy pártoknak kedvez.
4. Megfontolások, összegzés
A jelenlegi magyar rendszerben vannak olyan választópolgárok, akiknek a szavazata triplán számít:
közreműködik egy egyéni jelölt megválasztásában, győzteskompenzációként továbbkerül a szavazata a párt listájára,
plusz még ott van az eredeti listás szavazata is.
És vannak olyan választópolgárok, akiknek a szavazata nullát ér:
olyan jelöltre szavaz, aki nem nyer és a pártja nem jut be, és olyan pártra, amely nem jut be.
A fenti 3.1-3.3. alapján ezt mondhatjuk:
mindenkinek van egy 6-ot érő (egyéni) és egy 1-et érő (listás) szavazata.
Vagyis pontosabban:
egyéniben 6-ot ér a szavazatunk, ha nyer a jelöltünk, 1-et, ha nem, de bejut a párt, és 0-t, ha be se jut a párt;
listán 1-et ér a szavazatunk, ha bejut a párt, 0-t, ha nem.
Érdemes tudatosítani az egyéni körzeteknek ezt a jelentőségét.
A listás eredmény tehát sokkal kevésbé fontos, mint az egyéni.
Ha a közvéleménykutatók csupán a listás pártpreferenciát próbálják mérni, annak nincs nagyon sok értelme.
(persze a bejutásnál mégiscsak a lista számít)
Pl. ha fixen 52% szavaz egy pártra, akkor az a párt a jelen rendszerben az összes egyéni helyet megnyeri,
plusz a listás helyeknek is megkapja az 52%-át,
így mandátumainak száma 106 + 92 x 52% = 154 hely, ami nagyon bő 2/3 (a mandátumok 77%-a, győzteskompenzáció nélkül számítva).
Érdemes lenne ilyen esetekben valamiféle jelentősebb veszteskompenzációt megvalósítani.
A választási rendszerekben két alapvető szempont van:
az emberek akarata megjelenjen + lehessen kormányozni.
Az előbbinek felel meg az "arányos" választási rendszer (először 1889-ben Belgiumban) – ez nagyjából a listás módszer;
utóbbinak pedig a "többségi" választási rendszer (pl. 1848 V. tv) – ez nagyjából az egyéni képviselőkön alapuló módszer.
Elvi szinten azért mégiscsak az első szempont tűnik fontosabbnak. :)
Az arányos választási rendszer célja, hogy a parlament tükrözze a társadalomban meglévő értékek és érdekek tagoltságát,
melyek megjelenítése a pártok küldetése.
Az ellenvetés az szokott lenni, hogy ez nagy fragmentáltságot eredményezhet, ami rontja a kormányozhatóságot.
Utóbbira kínál megoldást a parlamenti bejutási küszöb bevezetése (nálunk ugye 5%).
A magyar választási rendszer eleve egyéni túlsúlyú (106 egyéni választókerület szemben a listás 92-vel),
ehhez jön hozzá az 5%-os bejutási küszöb valamint a győzteskompenzáció,
ami összességében nagyon erősen többségi választási rendszert eredményez.
Érdemes lenne megfontolni a korrekciót az arányos választási rendszer irányába a listás komponens súlyának növelése révén.