BOLG
„Bolgok, akik programoznak, mert teremtenek valamit,
ami egyszercsak életre kel és működik.”
Mt 5,1-10
← előző: szabadalmi csizma az alapkutatás asztalán |
következő: vers: "az imáról" →
stom, cis, kekszé – 2019. július 10.
„Gagyi a bíted, stom ki vagy!” – osztja a népet az USNK duó.
Felmerülhet az olvasóban kérdés, hogy ez vajon milyen nyelven van?
Kamaszkorú rokonainktól, ismerőseinktől megtudhatjuk, hogy magyarul.
Az eleje valami olyasmit jelent, hogy az általad készített
zene/rappelés/beatbox hagy kivánnivalót maga után,
a vége pedig egyszerűen ez lenne: „azt se tudom, ki vagy!”
Előfordul, hogy a beszélt nyelv rövidített alakokat használ.
Legtöbb esetben egy-egy szót rövidítünk, általában
a szó elejét: tök (tökéletesen)
vagy elejét+végét: tom (tudom) tartjuk meg.
A szóösszerántás két szót von össze úgy, hogy
az egyik szó elejéhez a másik szó végét kapcsolja.
Ez történik az asszem (azt hiszem) esetében, és
ilyenek az angol I'd (I would),
you've (you have) kontrakciós alakok is,
amelyek bár formális nyelvhasználatban kerülendők,
írott alakjuk azért van.
Még ritkább eset amikor az első szó elejéhez
a második szó eleje vagy közbülső részlete járul:
légyszi/lécci (légy szíves),
valszeg/valszín (valószínűleg),
termés (természetismeret).
Látjuk, a fenti példák mind közösek abban, hogy a konktrakció
az eredeti szó(kapcsolat első szavának) elejével kezdődik.
Úgy tűnik, hogy ez az elem kiindulópontnak, horgonynak szükséges,
nem elhagyható.
A stom azonban különös eset.
Többszavas kifejezést rövidít úgy,
hogy az eredeti kifejezés eleje nincs benne!
Akad más hasonló példa?
A családi (familiáris) nyelvhasználat
mindenfélére tud példával szolgálni, erre is.
A címben szereplő másik két kifejezés nálunk szokott
elhangzani a vacsoraasztalnál.
A kekszé (kérek szépen) – főként a kiváló kekszévótör alakban –
egyszerűbb eset, itt 2x alkalmazzuk az alap rövidítési módszert,
hogy ti. a szó elejét(+végét) vesszük.
A cis (légy szíves) viszont ékes példa arra,
hogy valóban lehetséges
az eredeti kifejezésnek lényegében random részleteiből
alkotott rövidítés is.
Várom a további tippeket a joker kukac nytud pötty hu címre.
A fenti példákból is látszik, hogy általában
a nagyon gyakran használt kifejezések rövidülnek
(ha esetleg rövidíteni akarunk,
azokat érdemes rövidíteni),
és ez rámutat a gyakoriságnak a nyelvben/nyelvhasználatban
betöltött fontos szerepére.
A kekszé és a cis nyilván nagyon gyakoriak egy étkezés során,
de nálunk felbukkant a tyafiszen is,
amiből következtethetünk a gyakoriságára
és ennek nyomán családi szokásainkra is.
Na, szonlát...
Illetve ha már itt tartunk: csértessék! :)