BOLG

„Bolgok, akik programoznak, mert teremtenek valamit, ami egyszercsak életre kel és működik.” Mt 5,1-10
← előző: vers: "az imáról" | következő: biztonság, szabadság, Útvesztő →

kereszt, keresztény, keresztség, keresztelés – 2020. január 12.
Kereszt: +. Keresztény: ez nem a kereszt szóból származik, hanem a Krisztus szóból, jelentése: krisztusi, oké. Na de mi a keresztség, keresztelés, túl azon, hogy e kettő kábé ugyanaz?
Katolikus szemmel a keresztelés: szentség, egy szertartás, amikor a kisgyereket megjelöljük a kereszt jelével, megkenjük olajjal és krizmával, háromszor leöntjük vízzel, aki így megszabadul az áteredő bűntől és Isten gyermeke lesz, valamint nevet is kap, amivel egy védőszent gondjaira is bízzuk.
Ennek fényében mit jelenthet Jézus megkeresztelkedése? Mk 1,1-5 Az esemény értelmezése enyhén szólva problematikus. Őt sem Isten gyermekévé nem kellett fogadni, sem az áteredő bűntől nem kellett megszabadítani, nem beszélve arról, hogy a formai követelmények is nagyrészt hiányoztak, valamint akkoriban még nem is voltak újszövetségi értelemben vett szentségek, ahogy Keresztelő János sem volt pap, hogy egy szentséget kiszolgáltathatott volna.
Ezt a problémát igyekszem most felfejteni, megoldani.
Azt gondolom, hogy a kulcs itt van: „Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára.” Itt a „bűnbánat keresztsége” szerepel, az meg mi?
Mit jelent az a szó, hogy „keresztelés” szó szerint? Azt, hogy például keresztet rajzolunk valakinek a homlokára vagy leöntjük vízzel, lényeg, hogy egy jellel megjelöljük, ami mindenki előtt tanúsítja, hogy ő vall valamit, hogy tett egy fogadalmat, hogy képvisel egy álláspontot, ilyesmi.
Tehát azzal, hogy valaki kiállta a sort Keresztelő Jánosnál és János lemerítette a Jordánba, magára vette annak jelét, hogy bűnbánatot tart, mégpedig azért mert hiszi, hogy közel van a Messiás eljövetele, és ezzel készül rá. Jézusnak nyilván nem volt erre szüksége, vélhetően azért vett részt ebben a szertartásban, mert Zsid 2,17
Ha ebben az általános értelemben fogjuk fel a „keresztelés” szót, akkor viszont a mai kereszteléssel kerülünk bajba. Ugyanis így akkor kiüresedik a fogalom, csupán valamivel való megjelölést jelent. De mivel? Mi a lényege a (mai) megkeresztelkedésnek? Az, hogy Isten gyeremekeivé válunk általa, egy mennyei örökbefogadási szertartás ez. Ahogy tehát Keresztelő János a „bűnbánat keresztségének” hívta az ő jelét, hívhatjuk mi a miénket az „istengyermekség keresztségének”.
És ennek mintájára az összes szentséget mondhatnánk így is: „istengyermekség keresztsége”, „oltáriszentség keresztsége”, „bérmálás keresztsége”, „bűnbánat keresztsége”, „betegek keresztsége”, „házasság keresztsége”, „egyházi rend keresztsége”.
A megjelölés értelemben használt „keresztség”-hez képest persze a „szentség” hozzátesz valamit: a transzcendentálist. Nem csupán földi jel, hanem olyan, ami isteni kegyelmet közvetít.
Minden szentség alapja a (mai) megkeresztelkedés. Ez „a” szentség, ezért alakulhatott ki, hogy egyszerűen így nevezzük: az elsődleges megjelölés, a megjelölés, a keresztelés, a szentség. A többi szentségnél már persze kifejtjük, hogy milyen típusú megjelölésről van szó. Azaz Keresztelő Jánosnál: keresztség = megjelölés bűnbánóként, ma: keresztség = megjelölés Isten gyermekeként.
Így végül felmerülhet, hogy akkor tehát a Keresztelő János szerinti „bűnbánat keresztsége” tehát azonos lenne a mai „bűnbánat szentsége”-vel?
Biztosan nem, inkább csak fontos előképe, „első fele”. Ugyanis csak a bűnbánat kimondását, és azt ezt képviselő jel magunkra vételét jelenti. Nincs benne a az isteni megbocsátás aktusa, épp az, ami a gyónást szentséggé teszi.
Nekem tisztult a kép. És a kedves olvasónak? :)